Kéziratok:
 Kéziratokat olvashatsz. A DunapART Irodalmi és művészeti Portálon.
 
Írásaim: Kattints ide ha olvasni szeretnél!
Az írás mellett szeretek fotózni. Negyvenöt éve művelem, de nem merném azt mondani, hogy értek hozzá,hogy mindent tudok róla. 
 



 Írni , csak pokol tűzében égve, vagy a mennyekben járva...

.

.

.

Hazádnak rendületlenül

 

Online könyváruházakban: Rendelhető e-könyvként, vagy nyomtatott  formában.

http://publioboox.com/hu_HU/hazadnak-renduletlenul

 

 

Megvásárolható: Vajda János Könyvesbolt Székesfehérvár, Fő utca 2. 

 

 

Kép

 

 Kisregény  

Bővebb ismertető a könyvborítón.

 

Előszó

 

Nehrer György, a „Hazádnak rendületlenül” című regény szerzője, egy bánáti német-magyar család sorsán keresztül láttatja velünk a XX. századi magyar történelem eseményeit. Pontosabban annak első ötven esztendejét, amely a mai napig hatással van életünkre. Kezdve boldog békeidők keserédes alkonyával, az általunk egyáltalán nem akart Nagy Háborúval, folytatván Trianonnal, a második világégéssel és végül befejezvén a ránk erőltetett kommunizmus első, igencsak embertelen évtizedével. A XX. század kegyetlenül elbánt velünk, hiszen a magyarságot kétszer is sírgödörbe hajították. Mi, akik Szent István óta a Nyugat védőbástyája voltunk – vagyunk és leszünk – két világháborút veszítettünk el. Vélt és valós bűneinkért példátlan kegyetlenséggel büntettek meg minket. 1920-ban az ezeréves Magyarország lett falánk szomszédaink prédájává, 1945-ben pedig a Magyar Királyság intézménye szállott sírba. Ám még ez sem volt elég, így ezután 45 esztendeig egy tőlünk teljesen idegen ideológia és totalitárius rendszer uralta életünket és mindennapjainkat. Miközben ükapáink, dédapáink, nagyapáink, tették a dolgukat, a nagypolitika szabta át az ország határait, döntött sorsukról, róluk, nélkülük… Mindezek következménye, hogy a XX. században magyarok milliói keseredtek meg és számtalan honfitársunknak tört derékba élete…          
Hányszor kell még újrakezdenem az életemet? – teszi fel a kérdést Péter, a regénybeli apa. Mit vétettem én tizenöt évesen, hogy erre a sorsra jutottam? – marcangolja önmagát a fia, Matyi, aki leventeként ette a hadifogság keserű kenyerét. A regényt elolvasva mi is feltehetjük a magunk kérdéseit: Miért? Mit vétettünk mi, magyarok, hogy a XX. században sorscsapások sorozatát kellett elszenvednünk? Miért?És újra: miért?
 
Trianon 95. évfordulóján                                                   Babucs Zoltán hadtörténész    

 

Könyvem rövid bebutatása:

Nem történelemkönyv, hanem történelmi családregény. Egy többnemzetiségű család története, akik az I. és II. világháborút, hadifogságot is átélve, túlélve, úgy döntöttek, hogy ők magyarok, és magyar földön akarnak élni.  

 

Olvasói vélemények:

Babucs Zoltán hadtörténész:
 
Kedves György bátyám! Elolvastam a regényt, szinte odaszögezett a képernyő elé. Nekem nagyon tetszett, de egyben mellbevágó is volt, ahogy egy egyszerű sváb-magyar család történetén keresztül végigpergett előttem Magyarország vérzivataros XX. századának első öt évtizede. Gratulálok a regényhez!!!
 
Vajasné Piroska: Szia Gyuri!
A hétvégén elolvastam a regényt.
Mondhatom nem tudtam letenni, olyan hatással volt rám, hol sírtam, hol nevettem.
Nagyon jó a nyelvezete, választékos, humoros ahol kell, drámai ahol annak kell lennie. Teljesen bele tudtam magam élni a történésekbe, annyira életszerűen történnek a dolgok. Pedig én már a legtöbb epizódot hallottam is tőled, mégis így egységes keretbe foglalva nagyon izgalmas volt.
Nálunk a felnőtt gyerekeimnek ez lesz a karácsonyi ajándék. Már várják nagyon, mert nem bírtam megállni, és meséltem róla. El akarták kérni olvasásra az én példányomat, és mivel nem adtam oda, csak kifogásokat kerestem, így rájöttek maguktól. Nem volt nehéz, mert előző könyveddel is ugyan ez volt a helyzet. Az is tetszett nekik, de ez még annál is "ütősebb".
 
Dr. Nehrer Péter:
Kedves Öcsém ! 
A kisregényed elolvastam ,szerintem olvasmányos ,jó a szerkezete ,nyelvezete ,leköti az embert. A hadifogoly táborban történtek különösen érdekesek ,itt érzékelhető a személyes átélés. Persze objektíven nehéz ezt megítélni ,mert családtagként érintettek vagyunk. Szerintem apánkra semmilyen negatívumot nem tartalmaz ,nem tudom miért nem akarja,hogy megjelenjen. Hacsak azért nem ,mert megigértették vele ,hogy hallgatni fog. Nem gondoltam volna, hogy ilyen jól írsz…( A többi magánbeszélgetés)
  
Dr.Guóth Zita: 
Nagyon tetszik a stílusod is. Amikor itt-ott megszemélyesíted a természetet is, az Fekete Istvánt juttatja eszembe, aki a kedvenc íróim közé tartozik. Sajnos meg is rémültem a regény igazságától, mert az eddigieknél is jobban átéreztem, hogy mi vár ránk, ha így folytatja ez az ország! 
 
Kosztolányi Mária:
Köszönöm a könyvet Gyuri! Bár olvastam részeket belőle, de így egyben az igazi. Remekbe szabtad, nagyszerű írás, gratulálok!!! Nagyon tetszett, most anyám olvassa, sorban állás van :-)
 
 
Dr. Kovács Imre: 
"a családi életút bemutatását a történelmi tények tárgyilagos kezelésével, az elődök tetteinek tiszteletben tartásával tárja fel mások előtt. Lehet, nem volt célod sem az okulás, sem a tanítás, az olvasó mégis minden sor mögött érzi a felelősséget a szereplők iránt. 
Jól követhető a nagyapa életében a lehetőség a katonai karrierre, aki végül mégis a munkáslétet és vele együtt a sokszor átélt hontalanságot, a kényszerű újrakezdéseket választotta. Tanulságos lehet bárkinek a nyelv és a haza sajátos egységének bemutatása. Nem a háromnyelvűség, nem a nyelvterület, hanem a szülőföld, a nemzedéki jelenlét determinálja a hont. Ahol élek, ahol elődeim éltek, ott a hazám. A nyelvtudás óriási előny az ember életében, de a „rendületlen kötődést” a szülőföld szeretete adja, még csak nem is az ország, még kevésbé az állam; és ez ma sincs másként sem itthon, sem határainkon túl.
Végigvonul a könyvön – két nemzedéken átívelően – a kiszolgáltatott ember akarata, élni akarása, a nehéz helyzetek leküzdhetősége, az életben maradás reménye. Fel-feltűnnek a korabeli magyarországi nagypolitika mozzanatai, amelyek jól egészítik ki a közemberek mindennapi életének képeit. Megjelenik a korok történelemformálóinak felelőtlensége éppúgy, mint a hatalmat kiszolgáló kisemberek aljas kicsinyessége, és a nehéz helyzetekben is sorsközösséget vállalók önzetlensége; aki akar, ezekből okulhat, megdöbbenhet, rádöbbenhet. Őszintén mondom, közel a nyolcvanhoz, sokat tanultam könyved elolvasásával. Számomra új információk jelentek meg a Bánáti Köztársaság tervéről. 
Aki csak a történelmet olvassa, nem látja közelről az emberi lét mindennapi valóságát, vagy nem úgy látja, mint aki családjával, esetleg éppen magára hagyottan, sorozatban él át iszonyú helyzeteket. Könyvedben mindezeket új dimenziókban láttatod. Mennyire más hőssé kikiáltani embereket, és más hősiesen élni, anélkül, hogy tudna róla az ember.
A könyv emlék-epizódokat dolgoz fel, mégis a folytonosság érzését kelti az olvasóban. A történet-emlékeket hangulatos tájleírások vezetik be, vagy zárják le, frappáns szóképekkel jellemzed az évszakok, vagy éppen a városok hangulatát. A gyermekévek csínytevései jól megférnek az „éppen csak felnőtté vált” Mátyás fogságban mutatott helytállásaival. A fogolytáborok leírásában nagy önfegyelemmel jársz el. Mesterkéltség és eltúlzott hangulatkeltés nélkül, néhány jellemzővel, mégis szemléletesen mutatod be a fogolytáborokat, és az ott élők létét.
Ismételten gratulálok, köszönöm, hogy elolvashattam. Sokaknak – napjainkban egyre többeknek - lenne erre szüksége."
 
Somogyi Erzsébet: 
Az ilyen könyvekből lehet igazán tanulni Nem száraz évszámok, nehezen memorizálható nevek és helyszínek, hanem emberi sorsok . Ez a családtörténet személyes érintettség híján is segít megérteni a trianoni illetve a háborús sokkokat.
Érdemes elolvasni!
 

Ferenczy Géza:  

Gyuri leraktam a könyvedet. Kicsit lassan de határozottan olvastam. Számomra az volt, aminek jósoltam is. Remek olvasmány. Nem tudom mást, hogyan érint, de engem nagyon közelről. Csodáltam azt az alaposságot, ahogy a régi tárgyakat, szokásokat és fogalmakat leírtad. Teljesen bele tudtam élni magam és élveztem.

Általában ügyesen kihagytad a politikát az egészből, bár az határozta meg végig a hősök sorsát. Így aztán többen élvezhetik, mint gondolná az ember.

Nagyon megírtad ezt a könyvet,

Édesapám 47-ben jött haza az orosz fogságból, tökéletesen át tudom élni az általad leírtakat és át is éltem. Még álmodtam is a történtekkel.

 

Benák Lajos: Bánát, Magyarcsernye 

Szia Gyuri!

Befejeztem a regényt, nagyon tetszett, nem lehet abbahagyni.

A csernyei öregtemetőben van egy síremlék Nehrer Péter névvel.

Honnan az a sok apró részlet a falusi életről, meg  pl a. Bohn téglagyárról amiről még én is tudok, meg Zsombolyáról… stb.? Igazi kincset mentettél meg az utókornak.

Van egy ismerősöm ,akinek a nagyapja anyakönyvi kivonatában az áll, hogy a Bánáti Köztársaságban született.

 

Nehrer Judit: 

Szia! Képzeld megkaptam  karácsonyra a könyvet, és tegnap hajnalig, amíg el nem olvastam végig, le sem tettem. Döbbenetes, és megható....

Én nagyon örülök neki,hogy megírtad, és nagyon köszönöm az élmenyt!

 

 Fejér Megyei Hírlap :

http://feol.hu/hetvege/egy-mai-csaladregeny-1765830 

 

 

 

 

 

 

 

 

Csak mesélek

Kép

 

könyvem rövid bemutatása : 

Ez a kis kötet, tizenhét történetet tartalmaz. Nagyjából harminc évet ölel át, természetesen a teljesség igénye nélkül. Ebből a hosszú idővonalból kiragadott epizódok, mind valós történetek, valós szereplőkkel, néhány helyen csupán a nevek megváltoztatásával. Ajánlom mindenkinek szeretettel,akik kedvelik a rövid kis novellákat.

 

 

 

Kép
 
A baloldali hasábban lévő "Kattints ide ha olvasni szeretnél " alatt megnyílik a DunapART cafe Web oldala, ahol a következő novellás kötetemből találsz néhány írást. Természetesen ezek az írások mind jogvédettek, néha módosítok,vagy javítgatok rajtuk. Jó olvasgatást kívánok!   
 
Az írás mellett a kedvenc elfoglaltságom az utazás és a fotózás. Google Magyar Panorámió csapatához néhány éve csatlakoztam,  és a műholdas világtérképen rögzítem a fotóimat.   
 




Impresszum:

A Weblap tulajdonosa és szerkesztője:
 
Nehrer György
 
Elérhetőség:
 
 
A nehrer.hu-n közzétett bármely írás, fotó, film és egyéb szerzői mű, kizárólag a mű szerzőjének,írásbeli engedélyével többszörözhető,terjeszthető, közvetíthető a nyilvánosság felé, illetve tehető nyilvánosság számára hozzáférhetővé.

Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni.

A művek írásbeli engedély nélküli felhasználását a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. tv. 36. § (2) alapján megtiltja.